A Simpson család 3. évada 1. felének idézetei

- Homer, hallasz hangokat? - Bart.

- Igen, most épp hangokat hallok, miközben TV-t akarok nézni. – Homer.

- Igen, és hamar dühbe gurulsz? – Bart.

- Bart, némulj el, vagy elnémítalak! – Homer.

 

- Rakjuk össze azzal a nagy fehérrel, aki kis feketének képzeli magát. – Pszichiáter.

 

- Jut eszembe, haza kéne szólnom, de olyan kínos felhívni őket egy diliházból, még azt hihetnék, hogy Bellnek képzelem magam. – Homer.

- Telefonálok helyetted. – Beteg.

- Tyű, az jó, de finomíts a dolgon, mondd azt, hogy ez egy olyan hely, ahol a gazdag tehenek fogyókúráznak. – Homer.

- Krematórium, ön megdöglik, mi megsütjük. – Bart felveszi a telefont.

 

- Egy biztosítótársaságnál dolgozom, fényes jövő előtt álltam, a munka volt az életem, aztán hétfő reggel nem tudtam kilépni az ajtón. Képtelen voltam. - Dave

- Valaki bezárta? – Homer.

- Nehéz volt szembenézni azzal, ami kint volt. – Dave.

- Esett az eső? – Homer

- Nem Homer, Dave agorafóbiában szenved, az félelem a nagy terektől és a tömegtől. Kérem Dave, folytassa. – orvos.

- Köszönöm, szóval tudtam, hogy képtelen leszek elvezetni a munkahelyemig. – Dave.

- Kifogyott a benzin? Rosszat mondtam? – Homer.

 

- Mrs. Simpson sajnálom, de a férjének üldözési mániája, súlyos paranoiája és húgyhólyaggyulladása van. – Pszichiáter.

 

- Preparátorműhely, elpatkol, kitömjük. – Bart.

- Te átok, csak érjek haza, ezzel a két kezemmel…- látja, hogy az orvosok nézik -…össze-vissza szorongatlak, puszillak.

- Homer, bármilyen gyógyszert szedsz is, ne vedd be többet. – Bart

2. rész: - Szeretnék pár kérdést feltenni a lánya esszéjéről. Lisa, bocsáss meg egy percre.

- Ön hivatásos író?

Homer rázza a fejét.

- Érdekli a politika és a kormány?

- Mit t’om én.

- Érdekli egyáltalán valami?

- Mit t’om én.

- Kérem, érintse meg az orrát.

Nem sikerül Homernak.

- Lisa, miután megismertem apádat, úgy döntöttem, hogy kapsz még öt pontot az esszédre.

 

- Ki hitte volna, hogy az írás-olvasás még hasznunkra lesz. – Homer.

 

Taxisofőr várja őket a reptéren a nevükkel egy táblán.

- Nézd Marge, azt a fickót ugyanúgy hívják, mint minket. Taxi! - Homer

3. rész: - Lökött Flanders. Menj csak Marge, majd megbánod, lehet, hogy mire visszaérsz, én már éhen halok, ki fogod sírni a szemedet: „Sosem kellett volna átmennünk Flandersékhez. Miért is mentünk át Flandersékhez, és hagytuk otthon szegény Homert egyedül étlen szomjan.” Én meg majd röhögök, mint egy fakutya, a sírban. – Homer.

 

- Bart, hány órát töltesz egy nap tévénézéssel? – Marge.

- Hatot, ha minden jól megy, hetet. – Bart.

 

- Azért tanulunk karatét, hogy soha ne kelljen használnunk. – karate oktató.

- Bocsánat mester, azt már tudom, hogy kell nem megütni valakit, de miért nem térünk át a nuncsakura? – Bart.

 

- Azért fizessek, hogy olvassak? Pokolba az egésszel. – Bart.

 

- Jó napot uram. Jack Elvis vagyok a springfield-i általános ügynökségtől, és azután érdeklődöm, miért nem hajlandó fizetni a számláit. – behajtó.

- Ó, én hajlandó volnék, de az annyi rengeteg pénz! – Homer.

- Ne érezze magát kényelmetlenül, hogy más pénzét használja. Fogytán a türelmünk, Mr. Flanders!

- Ó, én… de álljon meg a menet, az én nevem Homer Simpson, Ned Flanders a szomszédban lakik. Flandersnek tartozása van? Biztos ebben? – Homer.

- Mi soha sem tévedünk, uram. Hogy is mondta? Homer Simpson, magához kedden jövök. – behajtó.

- D-oh! – Homer.

4. rész: - Találunk valami mókás tevékenységet számodra, á meg van. Itt van egy egész doboz lezáratlan boríték, amit a szülői munkaközösségnek kell elküldeni. – Sintér igazgató.

- Borítékot nyalat velem? - Bart.

- Olyan mulatságos, csak játékot kell csinálni belőle, ennyi az egész. – Sintér igazgató.

- Játék? – Bart.

- Hát például megszámolod hányat tudsz nyalni egy óra alatt, aztán megpróbálod megdönteni a rekordodat. – Sintér igazgató.

- Ez egy süket játék. – Bart.

 

- Kíváncsi vagyok, hogy mázlija is van-e. Válassz egy lovat kölyök. Shellbyvillei verseny, 3. futam, aztán ne szúrd el! – hájas Tony.

- Kapd be a zoknim! - Bart.

- Kapd be a zoknim? Á, oké nézzük csak… …hé várj csak te kis strici, Kapd be a zoknim az ötödik futamban indul, én a harmadikról beszéltem! - hájas Tony.

- Dunsztom sincs. – Bart.

- Dunsztom sincs a harmadikban, tégy rá két lepedőt!- mondja az egyik beosztottjának hájas Tony.

 

- Bart, rászoktál a dohányzásra? – Homer meglát Bart szobájában több karton cigarettát.

- Nem. – Bart.

- Aha, cigaretta, szóval jól sejtettem. – Homer kibont egy kartont.

- Nem az enyém, a főnök azt mondta, tele a raktár. – Bart.

- Hát persze fiacskám. Most aztán megleckéztetlek. Most szépen elszívod az összes cigarettát mind egy szálig, aztán majd tanulsz belőle. – Homer.

- Hájas Tony küldött az áruért. – futár.

- Idebenn van, haver. – Bart.

- Kölyök, jól áll neked az a cigi, elegánsan hat. – futár.

- Fiam, soha többé nem kételkedem benned. – Homer.

 

- Hájas Tony ennek a városnak a rákja, és én vagyok… ö, mivel is gyógyítják a rákot? – Wiggum.

 

- Mondja, maguk csalók? – Bart kérdezi hájas Tonytól.

- Bart, szerinted bűn ellopni egy kenyeret, hogy jóllakasd éhező családodat?- hájas Tony.

- Nem. – Bart.

- Nos tegyük fel, hogy nagy éhező családod van. Bűn ellopni egy kamion kenyeret, hogy jóllakasd őket?- hájas Tony.

- A-a. – Bart.

- És mi van akkor, ha a családod nem a kenyeret szereti, hanem a cigarettát?- hájas Tony.

- Megtörténik. – Bart.

- Nos, tegyük fel, ha nem ingyen adod nekik a cigarettát, de olyan árat kérsz érte, hogy szinte ingyen van. Az bűn véleményed szerint? - hájas Tony.

- Dehogyis. – Bart.

 

- Örülök, hogy mégis megengedi a fiának, hogy nálunk dolgozzon. – hájas Tony.

- Ha szükségük van egy ruhatárosra, van még egy lányom is. - Homer.

- Homer, maga egy állati rendes apa. - hájas Tony.

 

- A Simpson gyerekre 180 év börtön vár. – Smidlers.

- Hála Istennek, olyan országban élünk, ahol a bűnözés akkora hisztériát váltott ki, hogy egy 10 éves gyereket is felnőttként ítélnek el. – Burns.

5. rész: - Nézd meg az ajándékod. Valódi Ropi bohóc adó-vevő rádiók. Az egyik nálam marad, a másik meg nálad. Ha mondani akarsz valamit, felhívsz telefonon, és szólsz, hogy kapcsoljam be az adó-vevőt. – Bart.

 

- Simpson jó ember? Intelligens? – Burns.

- Őt a segítsünk a bunkókon akció alkalmával vettük fel. – Smidlers.

 

- Öt perc a maghasadásig. – gép.

- Mi szakadt el? Nyugi, semmi pánik, ha bármilyen probléma merül fel, mások biztos meg tudják oldani. – Homer, ránéz a műszerre – Ez az én problémám? Végünk van.

 

- A legjobb barátom ejtett engem, ezt sosem heverem ki Ottókám. – Bart.

- Ugyan dehogynem. Az asszony egyszer megrúgott, és hozzáment a bátyámhoz. Bizony fájt, de egy hónappal később már a díványukon aludtam. – Ottó.

 

- Hello, Kent. Technikusaink, a nukleáris energia szakértői éppen egy pici hibát korrigálnak férfias nyugalomban. – Burns, miközben minden kétségbeesetten rohangál. – Biztosítom a közvéleményt, hogy a világon semmi veszély nem áll fenn. A helyzet nem is lehetne rózsásabb. – a patkányok menekülnek, és ő veszi fel a sugárzásálló ruhát.

- Mr. Burns az emberek ezt atomkatasztrófának nevezik. – Kent.

- Atomkatasztrófa, ez amolyan divatos szó, mi ezt nemkívánatos maghasadásnak szoktuk nevezni. – Burns.

- Gondolkozz. Gondolkozz. Nem beszarni. Gondolkozz. Valahol kell lennie egy olyan izének, amiből megtudod, hogy mit kell csinálni. Használati utasítás. Megvan, vastag, mint egy telefonkönyv. Gratulálunk, ön egy 1952-es fissionár típusú maghasadásos atomreaktor boldog tulajdonosa. D-oh. – vesz elő egy kapcsolórajzot – Ki gondolta volna, hogy egy atomreaktor ilyen bonyolult lehet. – Homer.

 

- Tudjátok fiúk, a nukleáris reaktor olyan, mint a nő. Csak elolvasod az utasításokat, és megnyomod a megfelelő gombot. – Homer.

 

- Mi a problémád, fiam? – Homer.

- Összevesztem Milhoussal. – Bart.

- Azzal a négyszemű nagyorrúval? Minek neked az olyan barát? - Homer.

- Milyen bölcs. – Lisa.

 

- Mi a hézag, Homer? Az alkohol csak záróra tájt szokta éreztetni lehangoló hatását. – Moe.

- Ideges kicsit, holnap arról tart beszédet, hogyan maradjunk nyugodtak vészhelyzetben. – Lisa.

- Mitévő legyek? Mit csináljak? – esik kétségbe Homer.

6. rész: - Fiam, neked nem kell a nyomdokaimba lépned. – Homer.

- Ne aggódj, még a WC-t sem használom utánad szívesen. – Bart.

 

- Az, aki a mi családunkat irigyli, segítségre szorul. – Lisa.

- Bányássza elő a rabbi címét. – Bart.

- Persze, hogyne, máris megnézem a nem keresztény jegyzeteimet. – Lovejoy.

 

- Mi az, amivel egy rabbi kiemelkedik a többi halandó közül?- Lisa.

- Az idétlen kalapja?- Bart.

 

- Itt van, Bart, nem túl sok, de ennyire futotta anélkül, hogy megtanultam volna héberül. Ne nézz így rám Bart, nem vagyok hajlandó megtanulni héberül!- Lisa.

7. rész: - Világbékét kívánok. – Lisa.

- Lisa, ez nagyon önző dolog volt. – Homer.

 

- Intelligenciátok nem kél versenyre satnya fegyvereinkkel. – Kang.

- A sonka kicsit száraz. Ó, te átkozott majomvégtag. Miféle szörnyű pokolfajzat karjáról származol?- Homer.

 

- Homer, úgy látom ön is egyetért velem. – pszichiáter a rugós bohóccá változtatott Homernak.

- Bólogat a rosseb, csak szellős a szoba. – Homer.

 

- Rosszat álmodtál, Homer?- Marge, amikor Homer felkiált éjszaka.

- Nem. Bart megharapott. – Homer.

- Hé, öreg agyonnyomtál, nem tudtam kiáltani, mert tele volt a szám hájjal. – Bart.

8. rész: - A póni, amiről azt képzeli, hogy egyszer megvesszük neki. – Homer.

- De nem engedhetjük meg magunknak. – Marge.

- Marge, a jelenlegi benzinárak mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem vesszük meg. – Homer.

- Ez most úgy hangzott, mintha pónit akarnál venni, ígérd meg, hogy nem teszed. – Marge.

- Nyammhm. – Homer.

- Ez most mi volt? Igen vagy nem?- Marge.

- Bah. – Homer.

- Ezek még csak nem is szavak. – Marge.

- Nyeh.

 

„Mindenféle korcsok, nagyok és olcsók. Megszereti, elviheti.”

- Mintha emberszagot éreznék. – állatárus.

 

- Rettenetesen dühös vagyok rád, Homer. – Marge.

- Pont olyan hangokat hallok, mintha egy póni enne köcsögből. – Homer, aztán a konyhában meglátják, hogy Lisa eteti egy köcsögből a pónit.

 

- Mit csinálok? Miért nem megy?- Nagypapi.

- Egyszerű, ha jobbra akarsz menni, mozgasd balra a joystickot. – Bart.

- Igen, mozgatom. Mi az a joystick? Azt nem árultad el. – Nagypapi.

- Jajjaj, vigyázz, jön a xilon, megtámad, és elrepít a hiperűrbe. – Bart.

- Jó megyek, mi az a hiperűr?- Nagypapi.

- Papi, te az űrhajó vagy. – Bart.

- Mi vagyok én? Tudtam, hogy összekevertem. – Nagypapi.

- Jaj, vége a játéknak. – Bart.

- Ezért a fél percért ültettél le a földre?- Nagypapi.

 

- Várj, apa szeretnék adni neked valamit. – Lisa, megpuszilja.

- Egy kis pénz jobban jött volna. – Homer.

 

- Nincs más hátra, mint eladni a pónit. – Marge.

- Először azt akartad, hogy meg se vegyem, most azt kívánod, hogy vigyem vissza. Ki ismeri itt ki magát? – Homer.

- Egy halom pénz vár azokra, akik szorgalmasak. Van valami ékszered, amit mostanában nem hordasz?- Homer.

 

- Pénzre van szükségem. – Homer.

- Hát, ha pénz kell, egyszerűbb lett volna, ha pisztolyt szegez rám, de még jobb lett volna, ha elolvassa a segédet felveszek táblát. – Apu.

 

- Mindig arról álmodtam, hogy egyszer egy fehér ember dogozzon nekem. – Apu.

9. rész: - Hogy mikor jár le? Ezerkilencnyolcvanke mmm, úgy 2012 körül. – Homer.

- Homer, már megint valami vacakot rendelsz a TV-ből? – Marge.

- Jujjuj, még meghallják. – Homer.

- Homer, ki használja a szerszámokat?- Marge.

- Nem tudom, biztos valaki. – Homer.

 

- Bart, ilyen kis lánggal nem lehet hegeszteni hülye kölyök. – Homer, amikor Bart szemüveg nélkül heggeszt.

 

- Nevezd meg gyermeked egyik barátját! – Marge.

- Ö, lássuk csak, Bart barátja, öö, van az a kis kövér srác, azzal az izével, kis kukac, mindig zsebbe dugja a kezét. – Homer.

- Nevet kértem, nem ködös jellemzést. – Marge.

- Jól van. Hank. – Homer.

- Milyen Hank? – Marge.

- Tom Hank. - Homer.

- Homer, ezt csak kitaláltad. – Marge.

- Nevezd meg fiad példaképét! – Marge.

- Steve McQueen. – Homer.

- Az a te példaképed. – Marge.

- Beszélgettél-e más szülőkkel az apaságról?- Marge.

- Tovább. – Homer.

- Nevezd meg fiad hobbiját. – Marge.

- Mindig rágcsálja a telefonzsinórt. – Homer.

- Azt kétéves korában csinálta. – Matge.

- Akkor nincs neki. – Homer.

- Valóban? Akkor menj ki a garázsba, és nézd meg. – Marge.

 

- Bart, ugye nincs hobbid, kisfiam. – Homer.

- Azt hiszem, nincs. – Bart.

- Pontosan. Álljon meg a menet. Mit csinálsz? – Homer.

- Gokartot építek magamnak. – Bart.

- Ó, jaj, hisz az hobbi. – Homer.

- Tényleg az. – Bart.

- Jajjaj Úristen, semmit sem tudok a fiamról. Rossz apa vagyok. – Homer.

- És kövér is vagy. – Selma.

- És kövér is vagyok. – Homer.

 

- Hé, Bart, azt hiszem, végre elviszik az apádat. – Milhouse.

- Így mindenkinek jobb. – Bart.

 

- Jó, hogy egyedül kell megépíteni, de azért apáddal megbeszélhetted volna. – versenybíra a Homer és Bart által épített gokartra.

- D-oh! – Homer.

 

- Hát, nem tudom, hogy vállaljam-e. Ha nem az én autómmal megyek, amit Homerral építettünk, abba apa belerokkanna. Tudod mit, Marty, vállalom. – Bart.

 

- Jól van, Bart, sokat kell még dolgozni a kocsin, ezért kiveszlek a suliból néhány hétre. – Homer.

10. rész: - Lisa és a barátnői. Hogyan is alhadnék, miközben az öt gonosz lélek ellenem szövetkezik ott fent. – Bart.

- Jobb dolguk is van, mint rólad beszélni. Micsoda egó. - Homer.

 

- Nem megy az üzlet, az emberek egészségesek, nem isznak annyit, ha nem lenne iskola a szomszédban, a cigiautomatával is befuccsolnék. – Moe.

 

- Nyugi, tudok keverni más italt is. Mixer suliban tanultam. Gin? És tonik? Hogy mik vannak! – Moe.

 

- A lángoló Moe nem eladó. Tudja mennyi vérem és verejtékem van ebben az italban? – mindenki kiköpi, Moe - Nem szó szerint.

- Bart, azok italosüvegek? – Vadalma.

- Mindenkinek jut, tanárnő. – Bart.

- Vidd őket a tanáriba. A maradékot délután visszakapod. – Vadalma.

 

- Homer, szerintem menj el Moehoz, és beszéld meg vele a dolgot, biztosan hajlandó lenne megosztani veled a sikerét. – Marge.

- Nem. Elment az étvágyam. Benézek Moehoz. – elindul – D-oh!

 

- Szia Moe. Na, hol a kis pincérnő? – Homer.

- Elment Hollywoodba színésznőnek, jobban járt volna, ha itt marad. – Moe.

11. rész: - Tudod, egyszer én is mezítlábas, piros pozsgás kölyök voltam, arról álmodoztam, hogy majd sok gólt rúgok, és nemzeteket írtok ki egy tollvonással. – Burns.

 

- Munkások, figyelem, befejeztük az üzem felértékelését, fájó szívvel válunk meg a következő alkalmazottaktól. Abc sorrendben olvasom, Simpson Homer, ennyi. – német főnökök.

 

- Tetves német nagyokosok, honnan veszik, hogy nem értek az elektromos készülékekhez. Mi van itt ezzel a szarral. – Homer késsel javítja a pirítót, megnézi a szikrázó elosztókat - Á, nincs ezzel semmi gond.

- Te vagy az, mi? Ha a markomba kerülsz, vedret csinálok a fejedből, és kifestem az egész házat az agyaddal. – Moe.

- Bart, kérlek, ugorj át Moe kricsmijébe, szeretném, ha hazahoznád onnan apádat. – Marge.

- Elnézést, nem tudja, hol van a… - Bart.

- Várjunk csak. Ezt a hangot ismerem valahonnan… Hisz ez a kis Bart Simpson. Ezer éve nem láttalak, fiam. – Moe.

 

- Most korpa közé keveredem. Pultos, egy kis olcsó házi sört magam meg a haverom részére. – Burns.

- Nem vagyok a haverja, maga kapzsi vén csúszó-mászó. Elvesztettem az állásomat csak azért, hogy maga százmillióval gazdagabb legyen. Kérdezhetek valamit? Felvidítja magát a pénz, amikor szomorú? – Homer.

- Fel. – Burns.

- Oké, ez rossz példa volt. – Homer - Akkor erre válaszoljon, a pénz megöleli magát este, amikor hazaér?

- Nem. – Burns.

- És mondja magának valaha azt, hogy szeretlek?- Homer.

- Nem, nem mondja. – Burns.

- Senki se szereti magát! – Homer.

- Te jó ég, Smidlers, ezek már nem félnek tőlem. – Burns.

- Bácsi, kérem tudja-e miért áll a gólya a jobb lábán?- Bart.

- Nem tudom. – Burns.

- Mert a bal lábára véletlenül ráléptem. – Bart.

- Ez nem volt véletlen, menjünk innen. – Burns - Mit ér a pénz, ha már nem tudod rettegésben tartani embertársaidat?

12. rész: - Tényleg úgy érzed, hogy terhes vagy? – Homer.

- Hát ugyanazt a hányingert érzem, és ugyanúgy epekedem a dzsemmes palacsinta után, mint annakidején.

- Á, igen, énnekem is ugyanaz a nyomás van a mellkasomban, és éppúgy izzadok, mint akkoriban. – Homer.

 

- Hogyisne, nektek szórakozást jelent a baba, számomra pelenkázást, éjféli etetést, macerát. – Homer.

- Azt nem a mama csinálja? – Lisa.

- De, viszont nem panaszkodik. – Homer.

 

- Hogy volt, mikor megszülettem? – Bart.

- Akkor én többször hánytam, mint az anyád. – Homer.

 

- Ti nem ismeritek Homert úgy, ahogy én, ő érzéki és aranyos. – Marge.

- Marge, told ide a segged. – Homer.

 

- Homer, te olykor-olykor gondolsz a jövőre? – Marge.

- Arra, hogy majd a majmok uralkodnak fölöttünk? – Homer.

- Nem. – Marge.

 

- El kell venned azt a lányt! – Papi.

- Mert úgy kívánja a becsület? – Homer.

- Dehogy, mert jobbat úgysem kapsz magadnak. – Papi.

 

- Megkaptad az állást?- Marge.

- Nem, megbízható embereket keresnek. Ilyen az én szerencsém. – Homer.

 

- Téged nem hagylak cserben. Esküszöm neked. Mikor kibújsz majd onnan, az első dolog, amit meglátsz, az egy jó kiállású férfi lesz. – Homer, a Marge hasában levő Bartnak.

- Igen, a nőgyógyász. – Selma.

 

- Na, nyugodj meg szívem, mindnyájunkat megrázott a hír, azt hittük előbb meg fog csalni téged. – Selma Margenak, amikor Homer búcsúlevelét olvassa.

- Maga itt a főnök? Figyeljen rám, Mr. Nagyágyú, Ha olyan alkalmazottat keres, aki tűri a megaláztatást, és sose áll ki az elveiért, akkor én vagyok az embere. Fát hasíthat a hátamon, akkor is megcsókolom a fenekét, és azt mondom, hogy fagyi. És ha így se tetszem, bármikor megváltozom. – Homer Burnsnek.

- Tegye le a telefont, Smidlers, tetszik nekem a fellépése, tüzes, ugyanakkor gerinctelen. – Burns.

- Uram, ez az ember nem csak a teszten bukott, még a WC-ből sem tudott kijönni. – Smidlers.

 

- Homer, ugye milyen gyönyörű?- Marge, amikor Homer kezébe adják az újszülött Bartot.

- Nézd, ha meg van mind a nyolc ujja és mind a nyolc lábujja, akkor nincs nagy baj. – Homer.