12. rész: - Na, mit ír a horoszkóp? A mai nap is olyan lesz, mint bármelyik másik. Ó, egyre rosszabb és rosszabb. – Homer.

- Hallo? Beszéljen hangosabban, meztelen vagyok. – Homer.

- Mit számít egy pár negyedikes véleménye! Te azt csinálsz az életeddel, amit csak akarsz! Ne is törődj mással. – Homer.
- Kösz, apa. Tuti tanács. – Bart.
- Bizony, ezért jutottam oda, ahol ma vagyok. – Homer.
- Ajjaj. – Bart.

13. rész: - Még mindig itt van? – Homer.
- Az avart gereblyézi. – Marge.
- Micsoda? Az a te dolgod. – Homer - Ha Lisának is besegít a favágásba, én komolyan mondom…

- Apu, ha netán ettől jobban érzi magát, megtanultam, hogy az élet mindaddig csak fájó kudarc, amíg nem kívánhatom, hogy Flanders dögöljön meg. – Homer.

14. rész: - Szörnyű gyereknek lenni, senki se figyel oda rád. – Lisa.
- Rohadt dolog öregnek lenni, senki sem figyel rád. – Abe.
- Fehér férfi vagyok 18 és 49 között, és mindenki odafigyel rám, bármilyen baromságot beszélek. – Homer.

15. rész: - Ó, Mr. Gumble, a kiképzés alatt nem fogyaszthat sört. – orvos.
- Mi? Három hétig boron éljek? Beleőrülök. – Barney.

- Akkor győzzön a jobbik. – Homer Barneynak, majd az orvosnak - Alkoholista, szégyent hozhat a programra, majd megbeszéljük.

- Nahát, az én apám űrhajós lesz, szinte érzem a szívemben a… a… Mi a szégyen ellentéte? – Bart.
- Büszkeség. – Marge.
- Nem, hát az túl durva lenne. – Bart.
- Kevés szégyen. – Homer.
- Az már igen. – Bart.

- Tudod Homer, amikor megtudtam, hogy űrhajós leszel, rám tört egy csomó érzés. Először idegesség, aztán aggodalom. Majd gyanakvás, aztán nyugtalanság. Aztán egy kicsit elálmosodtam, aztán féltem, majd megijedtem, de most már biztosan tudom, hogy muszáj végigcsinálnod az űrprogramot. – Marge.
- Nem figyeltem. – Homer.

- Ez nem szépségverseny, itt nincs bikinis forduló. – kapitány.
- Akkor minek borotváltam le a nemi gazomat? – Homer.

16. rész: - Sikerült, a melóból csak nyolc napot kellett ellógnom a jegyért. – Homer.
- A megkeresett pénzből üzértől is vehetett volna. – járókelő.
- Elméletileg, köcsög. – Homer.

- Hé nézd, Homernak robotautója van. – Lenny.
- Méghozzá amerikai robotautója. – Carl, miután Homer ütközik.

- Emberek, van a kórházban egy nyomorék kisfiú, aki azt akarja, hogy győzzenek, higgyék el, tudom. Én tettem nyomorékká. Csak bíztatásul. – Burns a baseball csapatnak.
- Hát remélem, győznek, mert Mr. Burns azt mondta, visszajön. – Milhouse a kórházban.

17. rész: - Apuci ma sör virsli versenyen indul. – Homer.
- Megnyered? – Bart.
- Fiam, ha sportversenyen indulsz nem az a fontos, hogy győzöl-e vagy vesztesz, hanem, hogy mennyire rúgsz be. – Homer.

- Nem tudunk elmenni, ha az ajtóban állsz. – Bart Margenak.
- Csak lökd odébb. – Homer.

- Nahát, azt hittem, itt jobban fogja érezni magát. – Marge.
- Jól hiszi hölgyem. – vadőr.
- És miért nem támadja meg a többit is? – Marge.
- Hát, az állatok olyanok, mint az emberek, Mrs. Simpson, némelyikük azért viselkedik rosszul, mert nehéz az élete, de akár az emberek, némelyikük csak bunkó. – vadőr.

18. rész: - Smithers, rájöttem, ha meghalok, nincs kire hagynom az örökségemet. Sok volt a dolgom, kevés a spermám. Nem született gyermekem, így hát nem hagyhatom senkire a hatalmas vagyonomat. Senkire, senkire. Magára, Smithers? Nem kedves barátom, magát sokkal nagyobb jutalom várja, ha elmúlok, önt eltemetik velem együtt, élve. – Burns.
- Hurrá. – Smithers.

- Megegyeztünk, nyerészkedhetnek a halálomon, ezért most visszatérek nagy üres villámba, csak kóválygok, és várom a végzetem egyedül. – Burns.
- Homer, ugyanarra gondolunk? – Marge.
- Persze, lökjük le a lépcsőn. – Homer.
- Nem. - Marge.

- Ebből elég, az egy dolog, hogy megalázod a családod, de azt nem fogom tűrni, hogy megetetsz egy éhes kutyát! Mars a szobádba! – Homer Bartnak.

19. rész: - Azt mondta a WC-s néni, a szabadságszobor nagyon régi.  – katonainduló.
- Milyen régi? – Sintér igazgató kiképzőként.
- Nem tudjuk. – katonák.
- Ez már jobb, de még nem rímel. – Sintér igazgató kiképzőként.

20. rész: - Kétmillió ember közül egyben van meg az úgynevezett gonosz gén. Például Hitlerben, Walt Disneyben és Freddy Quimbiben. – dr. Hibert.

- Az asztalt is ellopja? – Sintér igazgató.
- Nem ellopom, tudják, eltűnik ez az, olyan, mint egy szuvenír. – Homer.
- Ez milyen nyakkendő? – Sintér igazgató.
- Szuvenír. – Homer.

21. rész: - Maggie, mutasd meg szépen a majmot! – Homer, Maggie rámutat, - Nem tud ez semmit.
- Maggie, mutasd meg a szekrényt! – Lisa, Maggie rámutat a szekrényre.
- D-oh! – Homer.

- Homer, elírtad Maggie születésnapi tortáját. – Marge.
- Miért nem Magaggienek hívják? – Homer.
- Hé, állj, csináltam neked egy másik tortát, amit tönkretehetsz. – Marge.

- Marge, az öregeknek nincs szükségük társaságra, elkülönítve kell őket tartani, hogy tanulmányozhassuk őket, tartalmaznak-e az emberiség számára hasznos tápanyagokat. – Homer.
- Mondtam, hogy ne olvass republikánus szórólapokat! – Marge.

- Tudja, maga egy versre emlékeztet, amire nem is emlékszem, és egy dalra, mely tán nem is létezik, és egy helyre, ahol nem is biztos, hogy voltam. – Abe.

- Azért, mert ha hozzámegy anyádhoz, akkor testvérek leszünk, a gyerekeink pedig rózsaszín bőrű, tökéletes fogú szörnyetegek lesznek két kezükön öt-öt ujjal. – Homer.

22. rész: - Marge, nem is mondtam semmi személyeset. – Homer.
- Bevásárláskor mindenki tudta, hogy festem a hajam. – Marge.
- Ja, mármint rólad. Jól van, lehet, hogy mondtam ezt azt, személyes dolgokat. – Homer.

- Milhoussal feltörtünk egy postaládát, és elloptuk a leveleket. – Bart.
- Tudom, hogy jót akartál, de rosszul cselekedtél. – Homer.
- Meghülyültél fater? Te mondtad, hogy úgysem merjük. – Bart.